Ha tavaly ősszel valaki azt mondja, hogy idén tavasszal futok egy 3:27-es maratont, ráztam volna a kezét, mint a hajdu centrifuga. Most ez megvalósult, de nem vagyok teljesen megelégedve. Természetesen boldog vagyok, büszke, meg minden, de egy apró tüske azért van bennem. Nem okolok senkit és semmit. Egyszerűen csak az a tipikus helyzet állt elő, hogy nem úgy jött ki a lépés. Nem voltam jól kihegyezve. Mint amikor az ember a vasúti talpfákon akar futni. Hiába passzol belül minden, a talpfák pont olyan távolságban vannak, hogy azon se egyesével, se kettesével nem lehet lépni, és pár perc alatt úgy szétesik az ember mozgása, mint péntek este öt sör, és öt unicum után. Tegnap már az első kilométereken kiderült, hogy a 145-ös pulzushoz a várt 5:00-5:05-ös ezrek helyett 5:17-es körüliek jönnek. Nem volt nagy meglepetés, csak egy kis csalódás. Gyorsítottam egy kicsit és az 5:00-ás tempóhoz 150-es pulzus társult. Így hát ezen folytattam a dolgot. Aztán kb. 10 kilométernél észleltem, hogy ürítkezni kellene. Jó 5 kilométerembe került, hogy rászánjam magam egy fél perces megállóra. Dühös voltam, de segített. Kicsit gyorsulva, kicsit emelkedő pulzussal ketyegtem tovább. 20-22 kilinél számoltam ki, hogy ugyan mega idő már nem lesz, de a PB még lehet. Ehhez csak annyit kell tenni, hogy nagyon okosan tartani a 4:55-öket, majd 35 kilinél rádobni a tűzre, beszúrni 4:40 alá és mindjárt szebben fénylik majd az érem otthon a gázcsövön. A tempó megtartása, csak folyamatos pulzusemelkedéssel sikerült, és mikor 28 kili magasságában már a 160-ba is belekarcoltam néha, egy keserű érzés fogalmazódott meg a fejemben. "Ez fájni fog!"

Másik énem nem sajnálta meg satnyuló testem és lelkendezve emlékeztetett: "Ne sírj, már te csirke! Versenyen vagy! Azért jöttél, hogy harcolj, és a végén elhullj ha gyengének találtattál!" Beletörődve az elkerülhetetlenbe számoltam, a másodperceket, hogy mennyivel vagyok a 3:31 végeredményen belül. (5:00-hoz tartozó maratoni végeredmény). Kilométerről, kilométerre gyötrelmesen kis lépésekkel furtam be magam az 5:00 belüli átlagra. 5-10 másodpercenként rakosgattam össze azt a 4 percnyi előnyt 3:31-hez képest. Elértem a 35 kilométeres frissítőt. Bedobtam egy banánt, és pár korty izót, ami azon pillantban olyan szúrást okozott, hogy teljesen le kellett lassulnom, hogy kimasszírozzam az oldalamból. Rögtön eldobtam 8 kilométernyi összeszenvedett előnyt. Újra kb. 3 perc fórom volt, amit jóval 170 feletti pulzussal sikerül ismét 4 perc környékére küzdeni. Ekkor már a gondolkodás, mint olyan régen elkerülte patakzó homlokomat.  Talán ez is közre játszhatott abban, hogy a 40 kilométer előtt le kellett húzdnom a pálya szélére, hogy gyalogoljak pár lépést. Sokat gondolkodtam, hogy bevaljam-e ezt a megbocsáthatatlan tettet. Comming out itt és most, sajnos ez már megtörtént. 20-30 másodperc gyaloglás után kocogásra váltottam, majd az utolsó kilométeren ismét szakasztott egy futó benyomását keltettem. 3:27:35-ös idővel hagytam el a pálya végre lefektetett piros szőnyeget.

Volt a versenyen pisilés, oldalszúrás, gyaloglás és mégse mondhatom, hogy egy másodpercnyi is maradt volna bennem. Nem is emlékszem, hogy mikor hajtottam ki magam utoljára ennyire. Hogy érzékeltessem a dolgot, haza úton, majd este otthon is valami oxigén hiányos lihegőrohammal jelentkező keringési feketelyuk próbált beszippantani.

A bécsi maraton hangulatáról csak annyit, hogy akkora a különbség a bécsi és a budapesti közt, mint a budapesti és egy vasárnapi hosszú edzés közt. Én szeretem a BSI eseményeit, járok is rájuk, de nem egy kategória.

Ma már kedd van. Eltelt két nap. És úgy látom mára lelkileg is kiürültem. Nagyon élvezem, hogy ezen a héten nem sporotolok semmit.

És idén már nem engedem pulzust 160 fölé.

 Egyéb hírek: Mazúr 237 !!! kört futott sárvári 24 óráson.

Juhász már megint mit művelt! Most éppen a Mátrabércen.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.