2011-03-04

Úgy alakulnak a dolgok, hogy végül letettünk a pénztarhálásról a Cho Oyura. Ennek két oka van. Először is jelenleg túl sok minden történik az életünkben, ahhoz, hogy további energiákat és főleg időt tudnánk fordítani arra a munkára, ami a pénz megszerzéséhez szükségesnek vélünk. Másodsorban arra jöttünk rá, hogy abból a pénzből, ami ehhez a hegynek megmászásához kell, három másik hétezres hegyet mászhatnánk meg a Pamírban, vagy a Tien Shanban.

 Ezek után végül úgy döntöttünk, hogy ha minden jól alakul, akkor 2012-ben rápróbálunk valamelyik hétezresre.

De! Ezzel nem zárnám le ezt a blogot. Arról van szó, hogy az idei sport cél az Ironman Nagyatádon. Arra gondoltam, hogy ennek a felkészülésnek szánnám ezt a felületet. Vagyis mindazokat az élményeket, gondolatokat írnám itt meg, amelyek az edzések, futások, kerékpározások, vagy úszások alkalmával megfogalmazódnak a fejemben. Esetleg mindent leírnék ami a sportolással kapcsolatban megfogalmazódik. És hát ott van persze a mászás.

 

 

 

2011-03-09

Gumit cseréltettem a Bianchin. E mellett azt javasolta a kerékpáros szerelő, hogy ne változtassak a kormánystucnin, jó lesz így hosszan. Majd ha időfutam kormányt szerelek fel, akkor lesz értelme csak csökkenteni a méretét. Szóval elkezdtem a felkészülést a kerékpáros szezonra. Veszek még egy Orca triatlon gatyát is. Még a végén úgy fogok kinézni, mint egy triatlonos.

 

Tegnap este meglepően alacsony pulzussal futottam. A 13 kilis kört futottam 5:30-as tempom volt 134-135-ös pulzussal. Örültem neki. Nem találtam meg tesztfutásos táblázatomat, de szerintem fél éve nem volt ilyen alacsony a futó pulzusom. Ha volt is akkor se sokszor. Munka miatt tolni kellett a mai úszást, így feltorlódik megint a hét második fele. Nem igazán szeretem, ha túl aszimmetrikus a hét, mert eléggé el tudok fáradni. Csütörtök, péntek, szombat, vasárnap. Négy nap hét és fél óra intenzív sporttal. Most már mindegy. Nem nagyon volt választásom.

 

Volt egy cikk az edzésonline.hu-n, hogy valami nő az ultrasportolók motivációit vizsgálta. Mint kiderült ezer és egy oka van annak, hogy valaki miért sanyargatja magát extrém távokon. Milyen meglepő! Engem speciel inkább az érdekelne, hogy az ilyen beállítottságú emberek a hétköznapokban milyen munkakörben tudnak kiteljesedni, sikereket elérni. Annak még haszna is volna. Legalább reményem lenne arra, hogy ne ebbe a skizofrén állapotban töltsem az időmet a munkahelyen. Van a megélhetési személyiségem. Ő a Kisember, aki gondoskodik arról, hogy legyen mit enni, venni, mosolyog az íróasztal mögött, bólogat, elvégzi a rá kirótt munkát. Aztán létezik a szárnyaló személyiség is. Ő a Felfedező, Reinhold Messner és Paula Radclif törvénytelen gyermeke. Ő a nap huszonnégy órájában fut, úszik, kerékpározik, hegyeket és sziklát mászik, utazásokat szervez, edzés tervet ír és elemez, és persze költi a Kisember által megkeresett pénzeszközöket. Valójában egyikőjükkel sincs baj, ha csak önmagukban léteznek. Az jelenti a problémát, hogy Kisember és Felfedező is itt él bennem. Szükség, vagy vágy. Biztonság, vagy kaland. TV, vagy erdő. Fűtés, vagy hálózsák. Könnyű annak akinek könnyű a válasz.